Mióta a világ világ, mindig voltak olyan emberek, akik óriási teljesítményeik révén már életükben példaképpé váltak, halálukkal pedig óriási űrt hagytak maguk után. A néhai Sir Peter Blake, az új-zélandi vitorlázó, a vitorlázás legismertebb személyiségeinek egyike, a Föld élő környezetének megőrzéséért folytatott küzdelem egyik vezető alakja, méltán sorolható ezeknek a példaképeknek sorába.
2001-ben történt
Amikor 2001 decemberében az Amazonason néhány kalóz megtámadta hajóját, egyikük sem tudta, hogy az ember, akinek életét elvették néhány apróságért meg egy csónakért, a világ egyik legismertebb vitorlázója és környezetvédője.
Tragikus halála, amelyről a média világszerte beszámolt, némileg emlékeztet nagy elődje, James Cook végzetére, akit szintén egy csónakért folytatott csetepatéban öltek meg.
Cook nevét nem hagyja feledésbe merülni az emberiség nagyjait számon tartó kollektív emlékezet, Sir Peter Blake szellemét, céljait és erőfeszítéseit pedig a róla elnevezett alapítvány és a világ vitorlázói tartják életben.
A kezdetektől résztvett
A Whitbread versenyeken a kezdetektől ott volt, az 1989-90-es versenyen a Steinlager II-vel meg is szerezte a győzelmet Új-Zélandnak. Robin-Knox-Johnstonnal párban, ötfős legénységével remek, világcsúcs-idejű földkerülést teljesített a Jules Verne Trophy keretében 1994-ben az ENZA katamaránon Peter Blake-et még abban az évben a világ legjobb vitorlázójának választották, a következő évben pedig az angol királynő lovaggá ütötte.
Négyszeres „Év vitorlázója” volt otthon
Hazájában Sir Peter Blake négyszer érdemelte ki „az év vitorlázója”, kétszer pedig „az év sportolója” címet.
Háromszor győzött a Sydney-Hobart-on, 1995-ben pedig megszerezte az Amerika Kupát hazájának (1851 óta a kupa történetében ez volt a második eset, hogy nem amerikai hajó győzött); mi több, a kupát 2000-ben az általa szervezett csapat Russell Coutts vezetésével meg is tudta védeni.
Hajóinak legénységi tagjai nemegyszer emlékeztek rá, hogy nála a parancsok a „légy szíves” szavakkal kezdődtek és a teljesítésüket nem felejtette el megköszönni sem.
Nyoma sem volt benne más nagynevű parancsnokok, például Olivier de Kersauson diktatórikus „Isten után az első” vezetési stílusának, mégis mindenki szívesen teljesítette utasításait, amelyek mögött óriási tapasztalata, tudása és tekintélye állt.
Miután Jacques Cousteau meghívta a Calypso II. kormányosának, előtérbe került környezetvédő szenvedélye, amellyel már korábban is kikelt a bálnavadászat, az esőerdők kiirtása és a világméretű ipari szennyezés ellen.
Sir Peter Blake célkitűzéseit halála után a róla elnevezett alapítvány folytatja. A Sir Peter Blake Alapítvány elsődlegesen Új-Zélandon tevékenykedik, de céljai az egész világon vállalhatók és követhetők. Az Alapítvány tevékenységét leginkább a névadó két elhíresült kijelentésével lehetne jellemezni, amelyek így szólnak: „Nem elég, ha van egy álmunk. Változás akkor lesz, ha életre keltjük és valóra váltjuk az álmot” és: „Ha könnyű dolog lett volna, aligha lett volna érdemes megtenni”.
Sir Peter vezetése alatt dolgozott az Amerika Kupa 2000. évi megvédése alkalmával is, és a Blakexpedition szervezte Amazonas-kutatóúton is részt vett 2001-ben a Seamaster fedélzetén. Jelenleg ő az alapítvány igazgatója. Az alapítvány kuratóriumának tagja Brazília új-zélandi nagykövete, Sergio B. Serra úr is.
Az alapítvány
A Sir Peter Blake Környezetvédelmi Ösztöndíj lehetővé teszi a kiválasztott számára, hogy folytathassa Sir Peter környezetvédelmi szemléletének átadását az Alapítvány tanulmányainak, tapasztalatainak és az új-zélandi fiatalokkal kialakított jó kapcsolatainak felhasználásával. Az alapítvány megpróbálja folytatni névadójának szenvedélyes oktatómunkáját, és az Ösztöndíj ennek jó eszköze lehet. Új-Zéland Művelődési Minisztériuma megértette ezt és a továbbiakban vállalta a díj anyagi fedezetét; az ösztöndíjat először 2005-ben adták át. Mindent összevetve, úgy gondolom, Sir Peter Blake öröksége jó kezekbe került.
Amikor 2001 decemberében az Amazonason néhány kalóz megtámadta hajóját, egyikük sem tudta, hogy az ember, akinek életét elvették néhány apróságért meg egy csónakért, a világ egyik legismertebb vitorlázója és környezetvédője.
Hazájában Sir Peter Blake négyszer érdemelte ki „az év vitorlázója”, kétszer pedig „az év sportolója” címet.
Hajóinak legénységi tagjai nemegyszer emlékeztek rá, hogy nála a parancsok a „légy szíves” szavakkal kezdődtek és a teljesítésüket nem felejtette el megköszönni sem.
A Sir Peter Blake Környezetvédelmi Ösztöndíj lehetővé teszi a kiválasztott számára, hogy folytathassa Sir Peter környezetvédelmi szemléletének átadását az Alapítvány tanulmányainak, tapasztalatainak és az új-zélandi fiatalokkal kialakított jó kapcsolatainak felhasználásával. Az alapítvány megpróbálja folytatni névadójának szenvedélyes oktatómunkáját, és az Ösztöndíj ennek jó eszköze lehet. Új-Zéland Művelődési Minisztériuma megértette ezt és a továbbiakban vállalta a díj anyagi fedezetét; az ösztöndíjat először 2005-ben adták át. Mindent összevetve, úgy gondolom, Sir Peter Blake öröksége jó kezekbe került.
