Marc Guillemotnak két specialitása van: a navigáció és a versenyzés. A Sainte-Marine-ből származó francia fiatalember szinte teljes gyermekkorát vitorlázók között töltötte. Mi sem természetesebb, hogy maga is e „szakmával” kezdett foglalkozni. Már tinédzserként mesterfokon űzte a navigációt és az óceánon versenyzett. Ekkor még az egytestűeket részesítette előnybe, de eddigi legnagyobb sikereit mégis többtestű hajókon érte el.
Sorra nyerte a rangosabb versenyeket
Tizneöt évesen már átszelte az óceánt, 18 évesen már dobogós helyezéseket is elért, 1979-ben élete első egyszemélyes versenyén állt rajthoz. Ekkor már a többtestűvel nyerte meg a Twostart, majd barátai unszolására átnyergelt a hajóépítésbe. Előbb a Jet Service II-t, majd annak sikerein felbuzdulva a Jet Service IV. projektnek is aktív részese volt. Korai pályafutásának legsötétebb pillanatai is az utóbbi hajóhoz köthetőek, hiszen egy balesetben egyik társát elvesztette, míg másikkal súlyos sérüléseket szenvedett. Két év terápiás kezelést követően a Jet Service V. fedélzetén megint sorra nyerte a rangosabbnál rangosabb versenyeket és bár a baleset mély nyomokat hagyott benne, a pályán mindebből semmit nem lehetett észrevenni.
1988-ban megdöntötte az óceánátszelés saját, 8 nap 16 órás rekordját, több mint 34 órát faragva a régi csúcsból. 2002-ben már egy trimaránnal hódította meg a világot.
Guillemot sikerei ellenére idén visszatért az egytestűekhez, és a Safran csoport segítségével egy új OPEN 60-as hajót épített, amivel nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a 2008-2009-es Vendée Globe-részvételt. Míg a tervezők, mérnökök és hajóépítők éjjel nappal az új hajót építették, Marc Ellen MacArthur Kingfisher nevű hajóját bérelte ki és 12 év után megint az egytestűek világát tanulta.
Szeptember 3-án Le Havre-ban aztán csattant a pezsgősüveg a hajó oldalán és mostanság már a vadonatúj Safran fedélzetén szeli a habokat. Egyik első útja Transat Jacques Vabre lesz, ahol régi barátjával, Charles Caudrelier-rel indul majd, de a Calais Round Britain szigetkerülő versenyen is tervezik a részvételt. Bár a versenyek önmagukban is fontos állomásai a felkészülésnek, azonban minden eredményen túl a legfontosabb a Vendée Globe-ra való tapasztalatszerzés, így inkább a hajó viselkedését fogják tesztelni, valamint a különböző viszonyok esetén a legalkalmasabb beállításokat kipróbálni.
Az IMOCA Open 60’ monohull (egytestű) osztályba tartozó új hajó Vincent Lauriot-Prévost és Guillaume Verdier hajóépítő mérnökök tervei alapján készült a francia Chantier Naval de Larros hajógyárban. A tervezésben aktívan részt vett a hajó leendő kapitánya is, aki az alábbi interjúban foglalta össze a tervezés és építés sajátosságait.
Milyen meggyőződések vezették ennek az új 60 lábas hajónak a tervezésekor?
M.G.: Amikor valaki egy új széria építésébe kezd, azt felelős módon kell tennie, alaposan meg kell vizsgálnia, mit kockáztasson a cél érdekében, és világos elképzelésekkel kell rendelkeznie bizonyos részletekről. Ennek a tervnek kiinduló koncepciója, amelyet Vincent Lauriot-Prévost és Guillaume Verdier tervezőkkel együtt alakítottunk ki, az volt, hogy pillekönnyű, józanul erőteljes és újszerű 60 lábas egytestű hajót hozzunk létre. Azzal kezdtük, hogy eléggé részletes leírást készítettünk arról, mit is akarunk; ebbe beletartozott a fedélzeti elrendezés fő vonalterve, a vitorlaterv és a hajótest különböző toldalékai (a tőkesúly, uszonyok és kormánylapátok), meg sok egyéb.
Milyen előzményeket használt fel a Safran tervezéséhez?
M.G.: Be akartam vonni ebbe a tervbe a különféle egyszemélyes versenyeken szerzett tapasztalataimat. A versenyekhez való hozzáállásom segített, hogy fontos döntéseket hozzak a hajó kezelésének előzetes tervezésével kapcsolatban. Valójában ez az egész terv sorozatos tapasztalatcsere volt a mérnökökkel, hogy egyesítsük tudásunkat és a hajóról alkotott elképzelésünket.
Mely részletekre fordította a legnagyobb figyelmet?
M.G.: Főleg a cockpiton és a fedélzeti elrendezés tervein próbáltam dolgozni. Alaposan átgondoltam, hogyan tehetném az életmódomat és a hajókezelést olyan könnyűvé, amennyire csak lehetséges.
Melyik hajótervezési szempont teljesítésére törekedett leginkább: a sebességre például, vagy a teljesítményre, a megbízhatóságra, a kényelemre, esetleg a hajó könnyű kezelhetőségére?
M.G.: A Vendée Globe-hoz hasonló programoknál nehéz egy területet a többi fölé emelni, minthogy minden összefügg egymással. Tudjuk, hogy a sebesség és a teljesítmény a hajó könnyűségétől függ, és hogy a megbízhatóság, könnyű kezelhetőség és kényelem – még viszonylagosan értve is – mind azt jelenti, hogy a verseny simán és szakszerűen teljesíthető. Így aztán nehéz volt figyelmen kívül hagyni e szempontok bármelyikét, hogyha teljesíteni akartuk a tökéletességgel kapcsolatos elképzelésünket.
Milyen értelemben újszerű az új jacht?
M.G.: Az új hajók általában a technológia középpontjában vannak, ami miatt nehéz forradalmi újításokkal előállni. De hála a Safran által biztosított technológiának, néhány részletmegoldás valószínűleg ad majd egy kis extra előnyt, ami a teljesítményt illeti. A Safran csoport néhány vállalatánál, például a Sagem Défense Securité-nél, a Snecmánál vagy a Messier Bugattinál dolgozó mérnökök szaktudása valóban lehetővé tette, hogy optimalizáljuk a hajó terveit.
Milyen részleteket dolgoztak ki a hajó teljesítményének növelésére?
M.G.: Ennek a tervnek fő erőssége az, hogy lehetőségünk nyílt a Safran csoport szakmai gyakorlatának felhasználására, az ő elsődleges szempontjaik ugyanis megegyeznek a mieinkkel: megbízhatóság, megfelelő főméretek és súlymegtakarítás mindenekelőtt. Rengeteget dolgoztunk a hajó súlyán és különösen annak elosztásán. Példának okáért, az építészek a Safran csoport két gépészeti tagjának, az Aircelle és a Snecma Propulsion Solide vállalatoknak mérnökeivel működtek együtt bizonyos kulcsfontosságú kompozit-anyagú szerkezeti alkatrészek létrehozásában. De végtére is jusson eszünkbe, hogy a hajó vezetőjének kell majd kezelnie a munka végeredményeként született hajót, miközben állandóan a verseny menetére és a stratégiára kell koncentrálnia. Ezért alapvetően fontos az állandó tréning, és ez az egyik fő oka annak, hogy miért akartunk részt venni a 2006-os Route du Rhum versenyen egy bérelt hajóval, míg vártunk az új Safran 60’ vízrebocsátására.
