Balatonfüred - 2009. július 2-5.
Idén 41. alkalommal kerül megrendezésre Európa leghosszabb tókerülő versenye, a Kékszalag T- Mobile Nagydíj és Fesztivál Balatonfüreden. A nemzetközi nagyhajós távolsági regatta a balatoni nyár kiemelkedő színvonalú eseménye, ahol a vitorlás társadalom apraja-nagyja képviselteti magát.
Az egyszerűbb családi hajóktól kezdve egészen a legmodernebb építésű vitorlásokig mindenki indulhat a Balaton legirigyeltebb vitorlás-trófeájáért, a Kékszalagért. Július 2-án a gyermekek mérhetik össze tudásukat a Kékpántlikán, míg a több mint félezer hajó 2500 indulója július 3-án 9.00 órakor áll rajthoz Balatonfüreden, hogy meghódítsa a Balatont, s így méltó tulajdonosa legyen a Kékszalagnak.
A versenyt a szárazföldről követő közönségnek is számos programot tartogat a Fesztivál. A Magyar Vitorlás Szövetség és Balatonfüred Város Önkormányzata, mint főszervezők remek koncertekkel, családi eseményekkel, hajókiállítással, vitorlás-modell versennyel és további érdekességekkel várják a látogatókat.
A leghosszabb táv
A Kékszalag Nagydíj a vitorlázás valódi szerelmeseinek bajnoksága. Motorhasználat nélkül meg kell kerülni a tavat - a füredi rajt után a kenesei, a siófoki és a keszthelyi bója érintésével - és végül be kell futni Balatonfüred előtt. A verseny táv 160 km légvonalban, ám egy vitorlás hajó két pont között a legritkább esetben megy egyenesen, ezért ennél csak hosszabb lehet. Nagyon rossz széljárás esetén ez a táv 250 km-re nőhet, de a leginkább jellemző, hogy körülbelül 200 km-t tesznek meg a hajók a rajttól a célig. A balatonfüredi rajtot követően Kenesének veszik az irányt, majd az ottani pályajelet jobbra elhagyva Siófok, majd a Tihanyi-szoros a cél. A szorosban nem bóját kell kerülni, hanem két bója között kell elhaladni. Ezután egy hosszú bár nem eseménytelen menet következik a hajósoknak Keszthelyig. Innen nincs más hátra, mint vissza a Tihanyi-szorosban lévő újabb két bója közé és utána irány a cél Balatonfüreden.
Kékszalag-történelem
A Kékszalagot 1934-ban rendezték meg először, a tengeri versenyek mintájára. A háborús évek nélkülözték a bajnokságot, és volt olyan időszak, amikor csak kétévente szervezték meg a nívós regattát.
A Kékszalag legszerencsétlenebb éve 1951. volt, amikor tomboló orkán csapott le a mezőnyre, a keszthelyi bóját csupán 25 hajó érte el.
1955-ben született a rekord, amelyet máig sem döntött meg senki: Németh Istvánnal a kormánynál a Nemere II. nevű cirkáló 10 óra és 40 perc alatt ért be a célba.
1989-ben nyerte el utoljára a Kékszalagot a Tramontana, amely minden idők legsikeresebb hajója volt a regattán, összesen hétszer hódította meg a Balatont, és hagyta a háta mögött a teljes mezőnyt.
Litkey Farkas a tavalyi győzelmével azonban már nyolc Kékszalag birtokosa, így a vitorlás-történelem őt jegyzi a Kékszalag Nagydíj legsikeresebb kormányosának.
Páros és páratlan években eltérés van a verseny-kiírásban: a páros esztendőkben szabadabb a pálya, a legmodernebb építésű vitorlások is részt vehetnek a regattán, a páratlan években, ahogy az idén is, csak a hagyományos tervezési elveknek megfelelő hajók indulhatnak.
Kékpántlika
A Kékszalag "nulladik" napján, a 2. Kékpántlika versenyen szurkolhatunk az utánpótlásnak. A Kékszalag junior változata, ifjúsági és serdülő túraverseny, Optimist, Laser 4.7, Laser Radial, Cadet, 420 osztályokban, Balatonfüred előtti vízterületen kerül megrendezésre. A verseny célja, a Kékszalag tradícióinak és a túra vitorlázás szépségeinek megismertetése az ifjú vitorlázókkal, ahol szülők, ismerősök, barátok is végig kísérhetik a verseny izgalmait, az ünnepélyes Díjkiosztó során pedig együtt örülhetnek a gyerekek sikereinek. A 2. Kékpántlika július 2-án 11.00 órakor rajtol Balatonfüredről.
