Gyulafehérvártól észak-nyugatra, Csertés község határában egy újabb, ciántechnológiás aranybánya beruházás fenyeget – figyelmeztet a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet.
A beruházó Deva Gold SA vegyesvállalat 80%-ban a European Goldfields tulajdonában van, amely cég ahhoz a Frank Timishez kötődik, aki a verespataki aranybánya beruházásban fő részvényes Gabriel Resources alapítója is volt.
.
Jövő januárban lesz a tizedik évfordulója a nagybányai ciánszennyezésnek, amikor az aranybánya zagytározójának gátszakadása következtében százezer köbméter cianid tartalmú szennyvíz ömlött a Lápos patakon keresztül a Szamosba, majd a Tiszába. A szennyezés súlyos ökológiai katasztrófához vezetett, többek között 1200 tonna hal pusztult el. Ugyanebben az időben Verespatakon egy újabb, azonos technológiával működő bányaberuházás indult, amely ellen hosszú éveken át sikeresen harcoltak a civil szervezetek. A korábbi román környezetvédelmi miniszter segítségének köszönhetően sokáig úgy tűnt, hogy a veszélyes verespataki beruházás nem valósul meg, azonban a 2008-ban hatalomra kerülő új kormány már erősen bányapárti, és jelenleg gőzerővel folytatják az egyszer már jogerősen felfüggesztett engedélyeztetési eljárásokat.
A Deva Gold SA vegyesvállalat által Csertésre tervezett új, arany- ill. ezüstbányászati célú beruházás során szintén cianid kioldásos technológiát kívánnak használni, amit várhatóan a román állam, a beruházás 20%-os tulajdonosa, szintén támogat. „Értesüléseink szerint a zagytározók egyikének gátja kb. 60 méter magas lenne, amely átszakadása egy hevesebb esőzés során a nagybányaihoz hasonló katasztrófát okozna. Hazánk egy ilyen baleset következményeinek fokozottabban van kitéve, mint a verespataki aranybánya beruházásnál, ugyanis Csertés jóval közelebb van a magyar határhoz, így a szennyezés a Maroson keresztül közvetlenül a Tiszába jutna.” – mondta el Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének kampányfelelőse.
A területen korábban is folytattak bányászati tevékenységet, amely településrendezési engedélyét most az új bányára is ki kívánják terjeszteni. Csertésen a korábbi kitermelés során már több súlyos baleset is történt, hiszen 1972-ben átszakadt a rézbánya zagytározójának 30 méter magas gátja, aminek következtében a kiömlő iszap elöntötte a falut, 80 ember halálát okozva. Később, 2004 júniusában a heves esőzések miatt felduzzadt patakok elmosták a parton lévő meddőhányó egyes részeit, aminek következtében nehézfémeket (kobalt, cink, réz) tartalmazó iszap került a termőföldekre. A meddőhányó a Deva Gold SA kisebbségi tulajdonosához, az állami tulajdonú Minvest bányavállalathoz tartozott.
A csertési aranybánya beruházás lehetséges határokon átterjedő szennyezése miatt a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet az újabb ciántechnológiás bányában rejlő veszélyekre figyelmeztetnek, és a beruházás megakadályozását sürgetik.
