Amikor az autózásról beszélünk, mindenki a benzinnel, vagy gázolajjal hajtott autókra gondol. Pedig nem újdonság, hogy egyéb üzemanyaggal is autózhatunk, akár már Magyarországon is. Írásunk az alternatív autózás legfontosabb képviselőit mutatja be. A Föld kőolajkészletei végesek, ezt már régóta tudjuk. Azt viszont még senki nem meri megtippelni, mikorra fogyunk ki az értékes nyersanyagból. A benzin utáni időkre azonban nem árt előre készülni.
Hibriddel rövid távra
Ezt szem előtt tartva az autógyárak sorra mutatják be alternatív üzemanyaggal hajtott kísérleti, vagy akár már szériagyártásra alkalmas modelljeiket. A gyártókat nem csak a kőolaj vészes fogyása, de a környezetvédelmi előírások is az új technikák kifejlesztésére sarkallják: az autógyártók európai szövetségének előírása például 2012-re olyan alacsony szintre csökkentené a gépkocsik szén-dioxid-kibocsátását, ami a hagyományos benzinüzemű autókkal már nem feltétlenül érhető el. A törvényi szabályozástól tartva már majdnem minden gyártó készített valamilyen takarékos kivitelt, de a gazdaságos modellek elterjedését az is segíti, hogy míg hazánkban a korábbi súlyadó helyett teljesítményhez mérten adóztatják a kocsikat, addig például Franciaországban már a szén-dioxid-kibocsátás szab határt a díjfizetésben. Ez a mainál népszerűbbé teszi a kisebb és takarékosabb kocsikat.
Átmeneti megoldásnak tekinthetők a hibrid járművek is, és bár ezekkel még többet lehet spórolni, de jóval drágább technikát igényelnek. Sőt, a vészesen fogyó olajkészletre sem jelentenek hosszú távú megoldást, hiszen ugyanúgy benzinnel működnek, mint a hagyományos járművek. Mégis mi a különleges bennük? Az, hogy a benzinüzemű mellett egy elektromotor is került a hibrid autókba, amely típustól függően besegít a benzinesnek, vagy akár teljesen át is veheti a hajtást tőle. A két motor párhuzamos vezérléséről bonyolult elektronika és váltómű gondoskodik, a vezető már csak a hajtásmód állandó változását kísérheti figyelemmel a műszerfalra szerelt kijelzőkön. Városi dugókban többnyire a villanymotor mozgatja a kocsit, országúton besegít a benzinesnek, és fékezéskor visszatermeli az egyébként elvesző mozgási energiát a rendszerbe, így töltésre nincs szükség. Ilyen hibrid rendszert szerelnek a nálunk is kapható középkategóriás Toyota Prius és Honda Civic modellekbe, de a Lexus nagyobb típusai is elérhetők hibrid hajtással. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a rendszer inkább az utóbbi, nagyobb autókban válik be. A Civic és Prius ugyanis hiába már sokadik generációs hibrid modellek, menettulajdonságaik mégis elmaradnak a hagyományos benzines személyautókétól, viszont áruk sokkal nagyobb, és nem fogyasztanak annyival kevesebbet, hogy mindenképpen megérje őket megvásárolni. A Lexus három modellje, az RX szabadidős terepjáró, illetve a GS és LS limuzinok esetében már más a helyzet, hiszen itt a hibrid jóval kedvezőbb árú, de összességében erősebb és valamivel takarékosabb is az alapmodellnél. Nem csoda, hogy a vevők szívesebben választják, átlagos fogyasztásuk azonban így is több mint egy takarékos kiskocsié, a kezdeti problémára azonban nem jelent megoldást. A benzint előbb-utóbb mással kell helyettesíteni.
Hidrogén, de nem szőke
Néhány gyártó egészen alapvető hajtóanyagot vett elő a természet elemei közül. Ilyen például a hidrogén, amely színtelen, szagtalan, nem mérgező, az egyik legkönnyebb anyag, ráadásul cseppfolyós állapotában nagyjából háromszor hatékonyabb energiahordozó a fogytán lévő benzinnél. Nagy jövőt jósolnak a hidrogénnel hajtott autóknak, hiszen ezek hatásfoka mintegy duplája a hagyományos, belsőégésű benzinmotorokénak, de könnyebbek és erősebbek is náluk. Előállítási költségük viszont egyelőre olyan magas, hogy nagy számban nem terjedhetnek el az utakon, ráadásul a megfelelő töltőállomás-hálózat kiépítése tovább növelné árukat. A BMW mégis elszánt úttörője ennek a technikának, hiszen már több mint negyedszázada kísérletezik hidrogénhajtású autóval. Az ezredfordulón mutatták be még az előző generációs 7-es sorozatra épült 750h modellt, amelyet több újabb prototípus követett. A tesztkörök után, ahol a bajor szakemberek meggyőződtek róla, hogy a technika valóban életképes, kis sorozatban megkezdődött a BMW Hydrogen 7 nevű modell gyártása. A közelmúltban politikusoknak és hírességeknek adtak át egy-egy hidrogénnel üzemelő 7-es BMW tesztautót, hogy meggyőződhessenek a technika jelentőségéről.
A hidrogén jelene és kísérleti jövője
Az autónak tényleg nincs oka szégyenkezésre, hiszen amellett, hogy egy hagyományos luxusautó kényelmét nyújtja, megfelelően erős is: 260 lóerős, ami legfeljebb 230 km/órás végsebességet tesz lehetővé, álló helyzetből 9,6 másodperc alatt gyorsul száz km/órára. Hatótávolsága legalább annyi, mint a benzines testvéré: hidrogénnel akár háromszáz kilométer megtételére is képes, miközben kipufogógáz helyett tiszta vízgőz távozik az autó hajtásrendszeréből. A hidrogén hajtotta motor egyéb csodákra is képes: a 285 lóerős H2R tanulmányautóval a BMW-nek sikerült átlépnie a háromszáz km/órás csúcssebességet. Természetesen nem csak a prémiumgyártók fejlesztenek nulla károsanyag-kibocsátású hidrogénautót, a Fiat is elkészült a Panda alapjára épített saját változatával, mely ugyan csak legfeljebb 130 km/órával halad, és maximum 200 kilométer megtételére képes, de már most szériagyártásra érett állapotban van. Kár, hogy a kúthálózat kérdése így is nyitott marad, ezért a közeljövőben még nem számíthatunk a hidrogénautók elterjedésére. A BMW is egyelőre csak évi 100 darabot gyárt a Hydrogen 7 modellből, de terveik szerint az évtized végére ennél nagyobb számban is készíthetik majd az úttörő kocsit.
Üzemanyagot kukoricából?
A hidrogénüzemű autók nagy hátránya, hogy csak a megfelelő kúton tankolhatjuk az egyelőre még ritkán kínált cseppfolyós anyagot. Néhány gyártó azonban olyan megoldással állt elő, amely megfelelő átmenet lehet az alternatív üzemanyagok és a jelenlegi, kőolajalapú benzin között. A bioetanollal is működő autók ugyanis akár a környezetbarát folyadékkal, akár a hagyományos benzinnel használhatók, felváltva is, ezért a vezető nem kényszerül kompromisszumra. A bioetanolt már nagy hagyományokra visszatekintően használnak Dél-Amerikában, a közelmúltban vezették be a skandináv államokban, és az első etanollal hajtott autók Magyarországra is megérkeztek. A 85 százalék etanolból és 15 százalék benzinből álló E85 nevű bioetanol üzemanyag háromféle alapanyagból nyerhető: fahulladékból (Svédországban), cukornádból (Brazíliában) és gabonatermékekből, kukoricából. A skandináv országokban a miénknél jóval fejlettebb a környezettudatos gondolkodás, így az E85 keverék üzemanyagra Svédországban nincs jövedéki adó, használata tehát a jelenlegi üzemanyagárak mellett 30 százalékkal gazdaságosabb. Nálunk hosszas tanulmányozás után vezették be az E85 üzemanyagot, mégsem terjedt el rohamosan a kúthálózat, jelenleg is alig tucatnyi helyen lehet az alkoholból és benzinből kevert üzemanyagot tankolni az országban.
Bio az autózásban is
A bioetanollal is működtethető autók nagy előnye, hogy hagyományos benzinnel is működőképesek. Sőt, megfordítva az állítást, minden benzinüzemű autó működne alkohollal is, csak éppen az üzemanyag-ellátó rendszerük nem bírná, kimarná a csöveket az erős folyadék. Éppen ezért a bioetanolra felkészített autókba eltérő motorvezérlést és masszívabb anyagokból álló üzemanyag-rendszert szerelnek, így tetszés szerint tankolhatók 95-ös benzinnel vagy E85-tel. Ilyen autót hazánkban már három gyártó is kínál, a Saab, a Ford és a Volvo kínálatában érhetők el ezek a modellek. A Ford Focus ugyanúgy tankolható etanollal, mint a Volvo S80, azonban nem minden esetben éri meg ezzel a növényi eredetű üzemanyaggal járni. Feláruk ugyan elenyésző, alig egy-kétszázezer forint, és az E85 rendkívül kedvező, alig több mint kétszáz forintos ára is csábító lehet, azonban etanolból többet fogyaszt az autó. Éppen annyival, amennyivel kedvezőbb ennek az üzemanyagnak az ára, és ezt még az sem ellensúlyozza, hogy bioetanollal kicsit jobban gyorsul a kocsi. A Biopower vagy Flexifuel modell vásárlói így egyelőre azzal vigasztalódhatnak, hogy tettek valamit környezetük érdekében, autójukat ugyanis megújuló energiaforrással tankolják, és a körforgás elmélete szerint azt a szén-dioxid-mennyiséget, amit kipufognak, az a növény köti majd meg, amelyből üzemanyaguk készül.
Autózás káros anyagok nélkül
Az ideális jövőben persze egyik autó sem pufogna ki káros anyagokat, ám erre egyelőre csak prototípusok léteznek. Elektromos meghajtású kocsikat a golfpályákon kívül nem nagyon találunk, hiszen ezek hatótávolsága meglehetősen véges. Csak városi forgalomban, ingázásra, munkába járni lenne ideális, ám ezzel csak néhány nyugati országban kísérleteznek. Londonban egyre több utcai töltőállomást telepítettek, ahol elektromos árammal tölthetjük fel villanyautónkat, és hamarosan megkezdődik a Think nevű miniautó forgalmazása is, amellyel tízórás töltés után kétszáz kilométert lehet megtenni. Egy családi autóhoz azonban sokkal több akkumulátor kellene, és ez a hatótávolság kevés lenne hosszabb távú utazásokhoz. Erre jelenthet megoldást az a hibrid prototípus, amelyet a Volvo tesztel a C30 karosszériájában. Kerekeit kizárólag elektromotor mozgatja, és a dízelmotor játssza a kiegészítő szerepet, hiszen csak az akkumulátorok feltöltéséhez lép működésbe. Más utakon jár a Honda, az FCX Clarity ugyanis egy tüzelőanyag-cellás autó, amelyet szintén elektromotor hajt, de a mozgáshoz szükséges energiát hidrogénből állítja elő úgy, hogy csupán vízgőz keletkezik melléktermékként. Ezzel a technológiával nem csak autót, de akár házi erőművet is lehet hajtani, bár egyelőre olyan drága, hogy az FCX sem vásárolható meg. Igaz, néhány éve még a hibrid autókra is ezt mondták…
