A tapasztalat szerint minél messzebb kalandozik egy túrahajós, annál „zöldebb” lesz. Mivel azonban glóbuszunk felületének túlnyomó többségét óceán borítja, és ez a felette elhelyezkedő levegőóceánhoz hasonlóan többnyire kék, találó a Földet a közismert elnevezésén „kék bolygó”-nak titulálni, és helyesebb volna azokat a lakóit, akik e kék szín tisztaságát meg szeretnék őrizni, „kékek”-nek nevezni. Ám akár zöldnek, akár kéknek hívjuk, a környezetvédő fajta a túrahajósok között fordul elő a leggyakrabban. Ennek oka nyilván az, hogy bolygónk távoli, ember-nem-lakta területeire eljutva, ezek az emberek egyre gyakrabban találkoznak az emberi civilizáció okozta súlyos környezetszennyezés jeleivel, és ott ezek a jelek még sokkal feltűnőbbek, mint a sűrűn lakott területeken, ahol (sajnos!) már hozzájuk szoktunk. A viharosan növekvő létszámú emberiség azonban a szennyezéssel már a földi élővilág egyensúlyát fenyegeti, így itt az ideje, hogy az ez ellen tenni kívánók összefogjanak. Ennek egyik formája a környezetszennyezés okainak felderítése és közzététele – egy olyan adatbázis létesítése, amely ismeretekkel támogatja a környezetvédőket és irányítja erőfeszítéseiket.
Használjunk olajtermékeket és üzemanyagot – de hogyan?
- A vízben oldott szénhidrogének megengedett legnagyobb mennyisége 15 mg/liter, ami kb. egy csöpp olajnak felel meg 2 liter vízben.
- Egyetlen liter üzemanyag több mint egy millió liter vizet képes megfertőzni.
- Az olaj mérgezi a halakat és vízi élőlényeket. Ha sokáig vannak ennek kitéve, kárt szenved a szaporodásuk, növekedésük és a vízi táplálékláncban való részvételük, még alacsony olajkoncentráció mellett is.
- A folyók és tengerek olajszennyezésének túlnyomó része a mindennapi forrásokból, például a tankolásból, motor-emisszióból és olajelfolyásokból származik.
- Az olajos fenékvíz tisztításának leghatékonyabb módja az olajfelszívó „zoknik” használata.
- A fenékvíz kiszivattyúzása előtt ellenőrizzük, nem szennyezett-e.
- Tankoláshoz használjunk tölcsért.
- Az üzemanyag-vezetékek, csatlakozások és tömítések karbantartása megelőzi az elfolyást.
- A használt olajat és üzemanyag-maradékot megfelelő tartályban szállítsuk, és adjuk le a kijelölt gyűjtőhelyen.
- Az olajjal átitatott anyagokat az erre a célra szolgáló konténerekbe dobjuk.
- Tankoláskor kerüljük a színültig töltést és a túltöltést, hogy csökkentsük az olajtúlfolyást a szellőzőcsöveken keresztül. Hagyjunk helyet a folyadék hőtágulásának.
- Sose használjunk oldószereket az olajelcseppenés nyomainak megszüntetésére – ez feloldja az olajat, és így az elcseppentőjét is a büntetés alól, de még mérgezőbb lehet a környezetre, mint maga az olaj.
- Ne használjunk olajat vagy üzemanyagot a kikötőpontonokon, kivéve a tankolásra szolgálókat. A hajón kívüli olaj- vagy üzemanyaghasználatnál ajánlatos a víztől legalább 10 m távolságot tartani.
Tartsuk tiszteletben az élővilágot – de hogyan?
- Az Egyesült Királyság vizeiben tanyázik a világ második legnagyobb hala, az óriáscápa.
- A világtengerekben élő fajok számát 10 millióra becsülik, de ezeknek idáig csak 3%-át azonosították.
- Az Egyesült Királyság évente több mint 5 millió költöző vízimadarat lát vendégül.
- Tartsunk kéznél egy jó látcsövet – ha nem csapunk zajt és nagy hullámzást, tavasszal rengeteg madarat figyelhetünk meg.
- Partraszálláshoz használjuk az erre kijelölt helyeket.
- A kisméretű víz ijárművek, például a vízisporteszközök, csónakok, kenuk és gumicsónakok kijutnak a sekély, érzékenyebb vízterületekre is. Kerüljük ezeken a helyeken a fenék élővilágának megzavarását.
- A partközelben lassan haladjunk, ne keltsünk nagy hullámokat, mert ezek rombolják a partot, zavarják a fészkelő vízimadarakat és ártanak az érzékeny növényzetnek.
- A tengeren a bálnák és delfinek közelében tartsunk állandó sebességet és útirányt, hogy ne lepjük meg és ne riasszuk meg őket, mert ez végzetes lehet.
- Közöljük másokkal is, hogy mit láttunk, törekedve az érthető beszámolóra, mert ezzel segítünk a dolgok pontos dokumentálásában.
- Tudakoljuk meg, nem védett-e a célterületünk, és ha igen, miért. A célterületen élhetnek védett fajok a tengerfenéken, itt kerüljük a horgony vonszolását.
Tisztítsunk hajót – de hogyan?
- A vízbe került foszfáttartalmú mosószerek helyi oxigénelvonást okozhatnak, fulladásra ítélve a víz helyi élővilágát.
- A hajótest és fedélzet tisztításához használt termékek tartalmazhatnak klórt, ammóniát, kálilúgot és oldószereket, ezek pedig mind károsak a vízi környezetre.
- A vízbe került zsíroldószerek kioldják a halak kopoltyújában levő természetes olajat, ami nélkül a kopoltyú nem tud oxigént felvenni és a halak megfulladnak.
- A legtöbb tisztítószer olyan vegyi anyagokat tartalmaz, ami a halak fajfenntartási ciklusát rombolja.
- Használjunk édesvizet vagy nem-mérgező oldatokat a hajó tisztításához, ahol csak lehetséges (lásd az alábbi felsorolást).
- A tisztítószerek vásárlásakor válasszunk környezetbarát termékeket – az angol termékekről tájékoztatást kaphatunk a www.thegreenblue.org.uk honlapon.
- A mosást, mosogatást, vegyi WC-k tisztítását lehetőleg a parton (marinában) végezzük, ahol tisztítják a szennyvizet.
-A hajófeneket tisztítsuk le, mielőtt hosszabb útra indulunk: ezzel nem csak üzemanyagot takarítunk meg, hanem elkerüljük a nem honos élőlényfajok behurcolását az új helyre.
Itt közreadunk néhány alternatívát a toxikus termékek helyettesítésére:
Mérgező: Környezetbarát:
Mosószer és szappan -- Édesvíz és egy jó adag fizikai munka
Fehérítőszer - - Hidrogénperoxid
Súrolóporok-- Szódabikarbóna vagy
konyhasó
Padlótisztító -- ¼ csésze ecet 2 liter
meleg vízbe keverve
Ablaktisztító -- 1 csésze ecet 1 liter
meleg vízbe keverve
Lakktisztító -- ½ csésze ecet és ½ csésze víz
keverékével áttörölni
Hajmosószer -- Szódabikarbónával
kikefélve
Zuhanytisztító -- Nedves felületét szódabikarbónás
súrolókendővel lesúrolni
Alumíniumtisztító -- 2 evőkanál borkőpaszta 1 liter vízbe keverve
Krómtisztító/polírozó -- Tisztítás almaecettel, polírozás babaolajjal
Üvegszálas műanyag tisztító -- Szódabikarbóna paszta
Mosogató- és mosdólefolyó-
duguláselhárító -- Szétszerelni és átmosni
vagy kicserélni
Penészeltávolító-- Paszta két egyenlő rész citromléből
és konyhasóból
Fafelület-tisztító -- 3 rész olívaolaj és 1 rész borecet;
mandula- vagy olívaolaj
(lakkozatlan beltéri felületek)
Figyeljünk oda a hulladékokra – de hogyan?
- Becslések szerint világszerte évente több mint egymillió madár, valamint 100 ezer tengeri emlős és teknősbéka pusztul el a vízben úszó hulladékokba gabalyodva, vagy műanyagok
lenyelésétől.
- Egy 42 kikötői hatóságtól kapott adatokra támaszkodó vizsgálat beszámolt róla, hogy néhány kikötőben évente 26 100 fontot költenek a hajócsavarokra tekeredett kötelek letisztítására és a hulladékok eltávolítására a kikötő vízfelületéről.
- A szemét lebomlása meglepően hosszú ideig tarthat. Egy ónozott konzervdoboz 50 évet kibír a víz alatt, egy alumínium doboz vagy edény 80-100 évet, egy üvegpalack pedig elvan a víz alatt 1000 évig is.
- A veszélyes hulladék elhelyezése átlagosan 36-szor annyiba kerül, mint a normál hulladéké.
- Ne dobjunk semmit a hajóról a vízbe, hacsak véletlenül nem, ezután viszont gyakoroljuk rajta a vízből mentési manővert (lehetőleg sikeresen).
- A cigarettacsikkek ártanak a madaraknak, és 5 évig is eltartanak. A dohányosok tartsanak a zsebükben egy kis zárható fedeles bádogdobozt, amiben elnyomhatják és tárolhatják a csikkeket.
- Vásároljunk enyvezett papír szemeteszacskókat a rövid utakra. Ezek 12-18 hónap alatt lebomlanak, míg a szokásos műanyag szemetes zsákok csak több mint 20 év alatt.
- Akadályozzuk meg, hogy műanyag zacskókat, sörös- és üdítőitalos dobozokat, vagy bármilyen rögzítetlen könnyű tárgyat a szél a fedélzetről a tengerbe fújjon. A csomagolóanyagokat és felesleges burkolóanyagokat a hajóra kerülő cuccokról vegyük le még otthon.
- Használjuk fel a marinák, klubok vagy kikötők szelektív szemétgyűjtőit – a kidobott szemét mennyisége ugyanaz, a fáradság meg csak kicsivel több.
- Ahol lehet, csökkentsük a hulladékok mennyiségét; ennek egyik egyszerű módja, ha újratölthető palackokat használunk.
- Mindig győződjünk meg arról, hogy nem változtattuk a normál szemeteskukát veszélyes hulladékgyűjtővé pusztán azzal, hogy beledobtuk a festékes dobozainkat, olajos rongyainkat, vagy elöregedett elektronikai eszközeinket és a hozzájuk való elemeket.
Újítsuk fel az algagátló festést a hajón – de hogyan?
- A hajótest víz feletti részének festéséhez használt festékek és lakkok, a hajófenék algagátló festékei, valamint az ezekhez tartozó ecsetek, hengerek és tálcák ma már a veszélyes hulladékok között vannak nyilvántartva.
- Az algagátlók úgy működnek, hogy folyamatosan mérgező anyagokat juttatnak a vízbe. Ezekre a rovarirtó szerekkel kapcsolatos előírások érvényesek.
- A réz-hatóanyagú algagátlók mérgezik a vízibolhákat, a szitakötőlárvákat és a halivadékokat, így a fertőzés bejut a táplálékláncba.
- Kulcsfontosságú, hogy az algagátló anyagok szükségtelenül ne jussanak a vízbe. Lecsiszolásuk előtt vegyük körül ponyva-„szoknyával” a hajót, és terítsünk alá is ponyvadarabokat. Ne hagyjunk használt festékréteget a földön magunk után.
- A lecsiszolt festékpor mérgező. Ha porszívózsákos csiszolót használunk, a saját egészségünket is védjük.
- Ha az algagátló eltávolításához fémszálas „dörzsit” használunk, csak az algagátlót súroljuk le, az alatta levő réteget ne. Vigyázzunk, hogy ne jusson se régi, se új festék a vízbe.
- Olyan marinát, klubot vagy hajóépítő telepet válasszunk, ahol van csiszolóberendezés, amely gyűjti a lecsiszolt festéket és az öblítővizet.
- A hajó rendeltetésének és a vízterületnek megfelelő algagátlót válasszunk, ehhez kérjük ki a kereskedő tanácsát. Ahol lehet, vízben oldódó festékeket válasszunk, vagy olyanokat, amelyeknek alacsony az illékony oldószertartalma.
- Keressünk környezetbarát hajófenék-festékeket, például vinyl-, szilikon- vagy teflon-alapúakat, amelyek alkalmasak a hajótest vízben történő letisztítására a környezet károsítása nélkül.
- Csak a szükséges mennyiségű algagátlót használjuk fel és ne csöpögtessük le; ha mégis, a cseppeket töröljük fel.
Ürítsük ki a szennyvizet – de hogyan?
- A szennyvíz a hajókról tisztítatlan állapotban a vízbe kerülve gyomor- és bélhurutot terjeszthet, megfertőzi a kagylótelepeket és kivonja az életfontosságú oxigént a vízből, amelytől pedig a halak és más vízi élőlények élete függ.
- Az emberi emésztési salakanyagok foszfort és nitrogént tartalmaznak, amelyek a növények tápanyagai, így növelik a vízben levő algamennyiséget és dezoxidálják a vizet.
- A szennyvíz fertőtlenítésére, elbontására és szagtalanítására szolgáló vegyi anyagok, például a klór-, formaldehid-, ammónium- és cinkvegyületek mérgezik a tenger élővilágát.
- A nyílt tengeren, messze a szárazföldtől, a szennyvizet a hullámok és áramlatok gyorsabban felhigítják és elterítik, így ha már mindenképpen a tengerbe kell ürítenünk a szennyvíztank tartalmát, ezt csak a parttól legalább 3 mérföldnyi távolságban tegyük.
- A csökkent vízmozgású, rosszul átöblített vízterületeken, például a folyók tölcsértorkolataiban, a keskeny öblökben, kikötőkben és a marinák területén használjuk a saját szennyvíztankjainkat (amelyeknek tartalmát azután a parti gyűjtőállomások tankjaiba szivattyúzzuk ki), vagy használjunk vegyi WC-t.
- A vegyi WC-k közömbösítő anyagai mérgezők, ezért a parton csak a tisztítóval felszerelt szennyvízhálózatba ürítsük ki azokat. Mivel nem minden parti szennyvízgyűjtő állomás fogadja a vegyi WC-tankok tartalmát, tervezzük meg előre, hol fogjuk kiüríteni, mert a tele tankokat elég kényelmetlen dolog nagy távolságra hurcolni.
- A marinákban kikötés után használjuk a parti szanitáris létesítményeket, és győzzük meg a legénységünket, hogy ők is így tegyenek.
- Ismeretlen helyeken hajózva gondoljuk át, mennyire lehet érzékeny az a vízterület környezetvédelmi szempontból, és csak ezután használjuk a hajó pumpás WC-jét.
- Előfordulhat, hogy az Egyesült Királyságon kívül épült hajók szennyvízkihajózó csonkjai nem felelnek meg az ottani kihajózóállomások ISO-szabványos szerelvényeinek. Erről a lehetőség szerint előzetesen győződjünk meg.
Használjuk a természet forrásait fenntartható módon – de hogyan?
- A globális felmelegedés hatásai, például a világóceánok szintjének emelkedése és az egyre szaporodó számú rendkívüli időjárási jelenségek már a gyermekeink életében várhatóan bekövetkeznek.
- A szárazföldek elárasztásának növekvő veszélye a vízparti területek elvesztését, az ottani építmények pusztulását és a biztosítási díjak növekedését jelentheti.
- A 2012-es Olimpia lesz az első „nulla-szennyezésű” és alacsony széndioxid-kibocsátású rendezvény.
- Készüljünk fel a klímaváltozásra és biztosítsuk a helyi hajózási létesítményeinket olymódon, hogy bekapcsolódunk a partvidékkel kapcsolatos rendezési tervekbe. Ismerkedjünk meg a RYA erre vonatkozó irányelveivel, hogy több információhoz jussunk.
- Azok számára, akik törődnek a dologgal, egy sor lehetőség áll rendelkezésre – villanymotorok, vagy biodízel motorok alternatív üzemanyagokkal (például növényi olajjal), zsír helyett vízkenésű tönkcsövek stb.
- Amikor új hajót veszünk, vagy új alkatrészt szerzünk be a meglévő hajónkhoz, olyat válasszunk, amely a felhasznált anyag gazdaságos mennyiségének, a minimális emissziónak és az újra felhasználhatóság lehetőségének figyelembe vételével készült. A vétellel kapcsolatos döntésünk előtt megkövetelhetjük a forgalmazótól vgy a gyártótól a környezetvédelmi bizonyítvány bemutatását is.
- Vegyük figyelembe a vásárláskor az illékony oldószer-kibocsátás mértékét is, különösen a műanyaghajók építési anyagainál és a festékek beszerzésénél.
- Amikor faanyagot vásárolunk, győződjünk meg róla, hogy az felelősséggel kezelt legális forrásból származik, például rendelkezik az erdőgazdálkodási hatóságok engedélyével.
- Az újrafelhasználhatóság fontos követelmény: ami nekünk kidobnivaló hulladék, másnak még hasznos lehet. A használthajó-börzék jó alkalmat nyújtanak a nekünk már felesleges dolgok eladására.
- Tartsuk tisztán a hajótest víz alatti részét, használjuk hatékonyan a gépünket és tanuljuk meg úgy beállítani, hogy a legkevesebb üzemanyagot fogyassza.
